„Ez az élet rendje: tudni kell lemondani dolgokról és változtatni. Persze ez soha nem egyszerű, így én is nagyon tudatosan készültem arra a pontra a karrieremben, amikor hátrébb kell lépnem.”

Dr. Muszbek Katalin alapító igazgatónőnk nemrég visszavonult alapítványunk szakmai vezetésétől. Filákovity Radojka, a WMN újságírója ebből az alkalomból készített vele egy talán minden eddiginél személyesebb interjút életútjáról, hivatásáról, az őt ért hatásokról, fordulópontokról, nehézségekről és szépségekről.

„F. R./WMN: Mit tanít az embernek az életről az, ha ennyi halál veszi körül?
M. K.: Hogy élni kell! Minden percet ki kell használni. Nagyon furcsa érzés, hogy 75 évesen nekem már alig van tíz jó évem. Ha belegondolok abba, hogy a Covid-járvány négy éve tört ki, akkor mennyi az a tíz év? Semmi. És ez nagyon megüt.
Nagy szerencsém azonban, hogy alapvetően pozitív beállítottságú, optimista ember vagyok. Ha nem így lenne, ez a ház sem létezhetne. Hiszen a semmiből, nulla forrásból indítottuk el, és mégis megcsináltuk. Az élet valahogy mindig engem igazolt abban, hogy bátran kell gondolkodni, és lehet nagyban gondolkodni – nagyobban, mint elsőre merné az ember.
Ez a pozitív életszemlélet pedig azt mondatja velem, hogy éljek meg minden napot a maga teljességében – carpe diem!
Így most elmegyek az unokámért az iskolába, elviszem őt kosáredzésre, utána hazamegyek, hogy a férjemmel legyek, és kitalálom, mit főzzek holnap a csapatnak, ha bejövök.”

Elolvasom a teljes interjút

Fotó: Bielik István/WMN.