Egy péntek délután

Az utolsó szoba, ahová bekopogtatok:

„Jöjjön csak, jöjjön, Drága. Tibor vagyok, tegnap volt a névnapom. Csak itt ülök, nézem ezt a sárga falat. Ha megunom, átbotorkálok a székre, s onnan azt a másik falat nézem. Nem siet? Tudja, nagyon szeretem a költészetet. Sok verset memorizáltam, ilyenkor elszavalok néhányat magamnak. Valamikor villamosmérnök voltam, most áttétes rákos vagyok. Pár csigolyám eltört, és kiment a jobb vállam is. Na, de ennyit a betegségemről. 10 éve az orvosok tartanak össze és a humorérzékem, amit nagyon nem szeretnék elveszíteni. Ha már nem voltam olyan hülye vagy szerencsés, hogy fiatalon meghalok, 80 körül már jönnek a bajok. Most meglátjuk, mit tudnak velem kezdeni. Mert ugye nagyon kevesen mennek el alvás közben. Nekem meg kell küzdeni a halálért. Ez jutott.”

Csendesen beszélgetünk, figyelmesen hallgatom szavait, történeteit, melyeket megoszt velem és melyeken keresztül bizalmába fogad.

Köszönöm a teát, nagyon kedves. Megengedi, hogy egy verset ajándékozzak Önnek cserébe?
Így maga sem megy el üres kézzel. Egy Ady vers jutott eszembe, a címe:

 

„Imádság háború után”

Uram, háborúból jövök én,
Mindennek vége, vége:
Békíts ki Magaddal s magammal,
Hiszen Te vagy a Béke.

Nézd: tüzes daganat a szivem
S nincs ami nyugtot adjon.
Csókolj egy csókot a szivemre,
Hogy egy kicsit lohadjon.

Lecsukódtak bús, nagy szemeim
Számára a világnak,
Nincs már nekik látni valójuk,
Csak Téged, Téged látnak.

Két rohanó lábam egykoron
Térdig gázolt a vérben
S most nézd, Uram, nincs nekem lábam,
Csak térdem van, csak térdem.

Nem harcolok és nem csókolok,
Elszáradt már az ajkam,
S száraz karó a két karom már,
Uram, nézz végig rajtam.

Uram, láss meg Te is engemet,
Mindennek vége, vége.
Békíts ki Magaddal s magammal,
Hiszen Te vagy a Béke.”

Megköszöntem kedvességét, hogy örömömre szolgált a társasága, az együtt töltött idő, és megtisztelt, hogy megismerhettem. Mosolyogva, könnyes szemmel hagytam el a szobáját.

Többet kapunk Tőlük, mint amit adni tudunk.

Együtt vagyunk.

Tanítanak. Életre. Szeretetre.

(Vera, Szent Margit Kórház Onkológiai Osztály)

(Fotó: Nők Lapja. A kép a Magyar Hospice Alapítvány tulajdonát képezi, felhasználása nem engedélyezett.)