Nagyon sokat kaptam az önkéntességtől.
Életszemléletem kitágulását, olyan helyzeteket élhettem meg, ami érzékenyebbé tett az itt lévők szenvedése, haldoklása iránt. Elfogadásom és az élet értékelése növekedett bennem.
Több esetre is emlékszem, legmélyebben M betegsége és halála érintett meg. A humor, a betegekre való ráhangolódás, a nővérek elfogadása, önkéntestársammal való beszélgetések mind-mind nagy ajándékot jelentettek nekem. Az, hogy az élet utolsó pillanatait is széppé tudjuk tenni egymás számára, és a halál felemelővé és erőt adóvá válhat.
(Eszter, Budapest Hospice Ház)