Életvégi tervezés

A halállal kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudás megszerzése olyan kompetenciákat ad az emberek kezébe, amelyek nem csak az életvégi időszakban lehetnek hasznosak, hanem a saját haláltudatukkal, halálfélelmükkel való foglalkozáson keresztül életük egészére kihat, a tanulási folyamat során tisztázott értékek segítenek megtalálni az utat az élet értelmesként való megéléséhez, így boldogabb, teljesebb időszaknak néznek elébe.

Milyen területek tartoznak az életvégi tervezéshez?

Általános életvégi kérdések 

• segédlet életvégi terv összeállításához

Az életvégi terv tartalmazza szándékainkat, kívánságainkat súlyos betegség vagy baleset esetére, illetve egy ilyen tervben tárolhatjuk azokat az adatokat, amikre hozzátartozóinknak vagy az egészségügyi dolgozóknak egy ilyen esetben szükségük lehet.

Hagyaték rendezés, örökség

•  segédlet magánvégrendelet készítéséhez

Többféleképpen rendezhetjük előre, hogy mi történjen halálunk után ingó- és ingatlan vagyonunkkal, sőt néha az is elég, ha utánajárunk a törvényes öröklés rendjének. Ha a családi viszonyok és a vagyon tételei is egyszerűek, és nem akarunk végrendeletet készíteni, akkor egy egyszerű dokumentumban listázhatjuk a hagyatékot (bankszámlák, biztosítások, ingatlan vagy egyéb nagy értékű tárgyak, stb.) és az örökösöket. Ez alapján a család a halálunk után ki tudja majd tölteni a jegyző által bekért hagyatéki leltárt. Ha bonyolultabbak a családi és/vagy vagyoni viszonyok, akkor végrendelettel, öröklési szerződéssel vagy halál esetére szóló ajándékozással rendezhetjük előre vagyonunk sorsát. A végrendelkezéshez és a szerződésekhez ajánlott közjegyző vagy hagyatéki eljárásban jártas ügyvéd segítségét kérni, de a magánvégrendelet otthon, egyedül is megírható bizonyos formai és tartalmi követelmények betartásával. (Magánvégrendelet írására vonatkozó Segédletünk ITT található.) A közjegyző előtt tett végrendelet mindenképpen, az ügyvédnél intézett pedig külön kérésre kerül központi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vett végrendelet a hagyatéki eljárás során biztosan előkerül, míg az otthon őrzött végrendeletek sorsáról magunknak kell előre gondoskodni.

Temetkezés

A temetkezéshez szorosan kapcsolódóan érdemes eldönteni, hogy szeretnénk-e hamvasztást kérni vagy sem, és hogy a hamvakat elszórhatják-e a hivatalos szabályoknak megfelelően vagy temessék el, esetleg egyéb helyen őrizzék meg. A temetéssel kapcsolatban megfogalmazhatunk egyéni kéréseket is hozzátartozóink számára, illetve arra is van lehetőség, hogy az anyagi terheket előre elrendezzük, mivel előre megrendelhetjük és kifizethetjük a saját temetésünket vagy köthetünk temetkezési biztosítást is. A temetés szervezése szempontjából fontos rendelkezések: 

• szervadományozást tiltó nyilatkozat – Magyarországon a jogszabályok szerint elhunyta után bárki lehet szervdonor, ha életében nem tett erre vonatkozóan tiltakozó nyilatkozatot. Teendőnk a szerveink felajánlása kapcsán tehát akkor adódik, ha ezt meg szeretnénk tiltani. Ez esetben a nyilatkozatot több formában is megtehetjük, a lényeg, hogy egy az adatkezeléshez való hozzájárulási nyilatkozattal együtt juttassuk el az Országos Vérellátó Szolgálat által kezelt Nemzeti Szerv- és Szövetdonációs Tiltakozások Regiszteréhez. A nyilatkozatokról és az eljárás menetéről ITT található részletesebb ismertető. Ennél a témánál is megkönnyítjük hozzátartozóink helyzetét, ha beszélünk velük döntésünk okairól, akár az adományozás mellett, akár ellene tesszük is le voksunkat.
• holttest felajánlása orvosi oktatási vagy kutatási célból – orvosképzést végző egyetemek részére felajánlhatjuk majdani holttestünket. Ezt megtehetjük saját magunk, még életünkben vagy tiltó nyilatkozat hiányában a temettetésért felelős hozzátartozó által. A bonctani intézetekben az oktatási és tudományos kutatási folyamatokban nyújt pótolhatatlan segítséget az orvostanhallgatók és a szakképzésben részt vevő, végzett orvosok számára, hogy valós körülmények között tanulhatnak az emberi testről. A felajánlás menete egyetemenként eltérő lehet, a budapesti Semmelweis Egyetem ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének leírása ITT található. Ha a felajánlást tervezünk, akkor fontos, hogy hozzátartozóinkkal beszéljünk erről, így nem éri őket váratlanul a kérés, illetve figyelembe tudjuk venni az ő szempontjaikat is döntésünknél.
• kórbonctani vizsgálattól való eltekintés

Egészségügyi kérdések

• segédlet előzetes egészségügyi rendelkezéshez (élő végrendelet)

Az élete végéhez közelítő ember egészségi, mentális és családi állapota dönti el nagyrészt, hogy élete utolsó időszaka egyedül otthonában, családja körében vagy sokrétű segítséget nyújtó intézményben, esetleg kórházban telik-e el. A tervezés elsősorban tájékozódást jelent a számunkra elérhető lehetőségekkel kapcsolatban. (Az alapítványunk által is biztosított, ingyen elérhető hospice ápolás otthoni szaksegítségként vagy intézményi ápolás keretein belül nyújt segítséget, elsősorban daganatos betegek és családjuk részére. A Magyar Hospice Alapítvány otthonápolási szolgálatához tartozó kerületeket IDE kattintva, az intézeti ellátáshoz tartozó kerületek és Budapest környéki települések listáját IDE kattintva érheti el. A többi település hospice ellátást biztosító intézményei IDE kattintva találhatók meg.

A tervezés másik fontos eleme az, hogy az egészségügyi törvény által biztosított önrendelkezési jogainkat hogyan őrizhetjük meg életünk végén. A szenvedő és/vagy önmagát ellátni nem képes, élete végén járó ember kiemelten fontos önrendelkezési joga, hogy saját maga rendelkezzen arról, hogy milyen beavatkozásokat visel még el annak érdekében, hogy életben maradjon. (Az Egészségügyi törvény pontos szövege ITT található.) Ha a beteg halála rövid időn belül, az orvosi kezelések ellenére is várhatóan bekövetkezik, akkor – akár orvosa javaslata ellenére is – dönthet úgy, hogy nem szeretne már semmilyen drasztikus beavatkozást élete megmentésére. Ekkor is joga van a tüneteit csillapító kezelésekhez, és életét sem megrövidíteni, sem meghosszabbítani nem fogják. A nyilatkozni képes, belátással rendelkező beteg szóban, orvosa(i) előtt utasíthatja vissza az életmentő, életfenntartó beavatkozásokat, ám ha nincs magánál, cselekvőképtelen, akkor csak egy előzetesen, közokirati formában tett nyilatkozattal vagy egy ebben megnevezett helyettes döntéshozón keresztül érvényesítheti akaratát. Ennek az előzetes nyilatkozatnak az elkészítését 70 éves kor felettiek és súlyos állapotú krónikus betegségben szenvedők számára javasoljuk. Az egyéni igények és a várható beavatkozások áttekintéséhez orvosi konzultációt javaslunk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozatban minél pontosabban szerepeljenek a beteg igényei. A nyilatkozatban megnevezhető helyettes döntéshozó olyan személy legyen, aki a nyilatkozó igényeit, szándékát pontosan ismeri, és az ellátás visszautasításának jogát gyakorolhatja helyette. Alapítványunk részletes letölthető segédlettel és konzultációval várja azokat, akik érdeklődnek az előzetes nyilatkozat iránt.  

Gyámság

• segédlet gyámnevezésről szóló előzetes nyilatkozathoz

Ha kiskorú gyermekünk van, és aggódunk amiatt, hogy mindkét szülő halála vagy elérhetetlensége esetén ki gondoskodik majd róla, akkor a lakhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője előtt nyilatkozatot tehetünk az általunk megjelölni kívánt gyám (nevezett gyám) személye kapcsán. Ezen túlmenően közokiratban vagy végintézkedésben is lehetséges nevezett gyámot jelölni vagy adott személyt a gyámságból kizárni. A gyám kirendeléséről a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhatóság határozattal dönt. Nevezett gyám hiányában a gyámhatóság határoz a gyám személyéről: elsősorban a gyámság ellátására alkalmas közeli hozzátartozót, más hozzátartozót vagy arra alkalmas személyt rendel gyámul, főképp azok közül, akik a gyermek gondozásában, nevelésében már korábban részt vállaltak. A gyámhatóság a gyermek véleményét korára és érettségére való tekintettel megfelelő súllyal figyelembe veszi döntése során. Nem rendelhető a tizennegyedik életévét betöltött gyermek gyámjául az, aki ellen a gyermek alapos okból, kifejezetten tiltakozik. Segédletünk részletesen bemutatja az előzetes gyámnevezés és a gyámrendelés folyamatát.

Gondnokság

• segédlet gondnokságról való előzetes nyilatkozathoz

Az ember cselekvőképessége a hétköznapi életben azt jelenti, hogy felelősen és tettei következményeit felismerve el tud járni a saját érdekében, ismeri és képviseli saját jogait ügyeinek intézése során. Azonban előfordulhat, hogy a korosodással vagy egyéb tényező okán az érintett egyre kevésbé képes belátni tettei hatását, és olyan helyzetbe kerül, amikor már védelemre szorul. Iyenkor a bíróság cselekvőképességet korlátozó döntése után a gyámhatóság nevez ki gondnokot számára. A gondnok az érintett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője.

A nagykorú, cselekvőképes személy gondolhat a jövőben bekövetkező mentális állapotromlására és előzetes jognyilatkozatot tehet, amiben megnevezheti a jövőben kijelölésre javasolt gondnokát vagy gondnokait, illetve ki is zárhat személyeket a gondnokság köréből, továbbá meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el. Segédletünkben részletes leírást talál a nyilatkozat megtételéről, és a gondnok kirendelésének folyamatáról.

Pszichológiai kérdések

Mivel az életvégi tervezés során saját halálunk kérdésével foglalkozunk, így akármennyire is gyakorlati szempontból közelítjük meg az életvégi időszak rendezését, óhatatlanul is előkerül a haláltudat és a halálfélelem kérdése. Van, hogy ez a tervezés megnyugvást, az értékrendünk megerősítését hozza, de van, hogy inkább felerősíti szorongásainkat. Ha az életvégi tervezés pszichológiai oldalával külön is foglalkozni szeretnénk, hogy a félelem és a tagadás helyett egyfajta érett megbékéléssel tekintsünk életünk utolsó szakaszára, és ennek megfelelően éljük mindennapjainkat is, akkor az egzisztencialista pszichológiai olvasmányoktól kezdve a szakember által vezetett segítő beszélgetéseken át a pszichoterápiáig terjedő eszközöket találhatunk. 

Ajánlott irodalom: 

• Pilling J. (szerk.): A halál, a haldoklás és a gyász kultúrantropológiája és pszichológiája. Budapest: Semmelweis Kiadó, 2010.
• Kharón Thanatológiai Szemle c. folyóirat tanulmányai
• Hennezel M.: A meghitt halál. Budapest: Európa, 1997.
• Polcz A.: A halál iskolája. Budapest: Gondolat Kiadó, 1989. 

Spiritualitás

A spirituális ember számára az emberi élet nem önmagáért való, hanem valamilyen magasabb szintű rendszer része, amit nem lehet pusztán a természeti és fizikai törvények alapján megérteni. Nem áll szemben a tudománnyal és a tudományos kutatásokkal, de nem keresi mindenben a tudományos részleteket. Mivel túlmutat a véges életünkön, ezért számos, a halállal és az azutáni léttel kapcsolatos kérdésre adhat választ vagy megnyugtató iránymutatást. Ha a spiritualitás vallással vagy valamilyen hitrendszerrel is összekapcsolódik, akkor ezek az iránymutatások, válaszok még konkrétabbak. A spirituális élmény és gondolkodás összekapcsolódik a hála, a megajándékozottság érzésével, fokozott együttérzés és remény kapcsolódik hozzá, így az élete vége felé közeledő ember számára komoly erőforrást jelenthet. A spirituális ember számára az életvégi tervezést áthatja a saját hitrendszere szerinti gondolkodás, esetleg fejlődés. A spiritualitástól távol álló ember számára pedig az életvégi kérdések átgondolása megnyithatja a tudomány által leírható világ kereteit. 

Pénzügyi gondoskodás

A pénzügyi gondoskodás az életvégi tervezésben igen sokrétű lehet. Szólhat a saját nyugdíjas éveinkről való anyagi gondoskodásról vagy éppen az utánunk maradó anyagi javak előre történő elrendezéséről is. Némi önképzés és pénzügyi fegyelem mellett önállóan is eltervezhetjük megtakarításainkat és vagyonunk sorsát, de igénybe vehetjük jogi, pénzügy, biztosítási kérdésekben jártas szakemberek segítségét is. 

A tervezés egy aktuális leltár, mérleg készítésével kezdődik, amiben listázzuk vagyontárgyainkat és esetleges tartozásainkat, majd összeírjuk folyamatos jövedelmünket és rendszeres költségeinket. Ezzel a kimutatással már könnyebben tudunk tervezni olyan kiadásokat, amik életvégi terveinkhez kapcsolódnak, és átláthatóbbá teszik a végrendelkezésben vagy a hagyatéki leltárban felsorolandó vagyont. Érdemes sorra venni azokat a szeretteinket is, akik anyagi értelemben függnek tőlünk. Az időskorra való pénzügyi felkészülést azzal tehetjük teljessé, ha tájékozódunk az előtakarékossági lehetőségekről, illetve ha vitás családi kapcsolatainkat megpróbáljuk megnyugtató módon rendezni. 

Digitális hagyaték

• segédlet digitális hagyaték rendezéséhez

Az utánunk digitálisan fennmaradó nyomok sorsáról ugyanúgy rendelkezhetünk előre mint egyéb vagyontárgyainkról, kézzel vezetett naplóinkról, sőt kifejezetten használhatunk is bizonyos digitális eszközöket arra, hogy saját szándékainknak megfelelően alakítsuk ki a rólunk, halálunk után őrzött emlékeket. Digitális hagyatékunk tartalmazhat érzelmi illetve vagyoni értéket hordozó elemeket, így a számunkra vagy a túlélő hozzátartozók számára fontosnak tartott digitális fiókok, elektronikus adattárolók hozzáférését és a szándékainkat valamilyen módon mindenképpen érdemes előre rendezni arra az időre, amikor mi már nem leszünk. Vannak olyan online elérhető szolgáltatások, amik a digitális hozzáférések biztonságos tárolására és halálunk utáni célzott átadására alkalmasak, sőt egyre több alkalmazás fejlesztője (Google, Facebook, Apple) teszi lehetővé az alkalmazáson belül, hogy beállítsuk, hogy halálunk után a fiókunkat ki és milyen módon használhatja. A digitális hagyatékról bővebben Segédletünkben vagy a Kharón folyóiratban megjelent cikkben tájékozódhat.